Tériszony

pszichológus Budapest tériszony

Tériszony

tériszony (más néven magaslati félelelem, illetve „tériszony”, bár ez utóbbi a nyílt terektől való félelmet is jelentheti) a görög akraszóból származik, és sziklát vagy csúcsot jelent.

A tériszony akkor lép fel, ha az ezzel küszködő ember hegyekbe, toronyba, sokadik emeletre, hidakra, vagy egyszerűen az erkélyre megy, illetve létrára mászik

Ez a fóbia gyakran halálfélelemmel párosul, és olykor repülőn is pánik léphet fel.

A tériszony tünetei lehetnek: szívdobogás, szédülés, izzadás, mellkasi fájdalom, az ún. „lehúz a mélység“-érzet. A tériszony gyógyítható gyógyszeres kezeléssel, pszichoterápiával is.

A tériszonytól szenvedő emberek természetellenesen erős félelmet éreznek a magasságtól, illetve a magasból a mélységbe való letekintéstől. Miközben mások élvezik a magaslati kilátást, a tériszonyosok szédülnek, verejtékeznek és a szívük kalapál. Néhányuknál már akkor jelentkeznek a tünetek, ha felmásznak pár fokot egy létrán. Azonban megfelelő kezeléssel a fóbia általában kordában tartható.

Mi is a tériszony?

Tériszonynak vagy akrofóbiának nevezzük a talajtól való bizonyos mértékű eltávolodáskor jelentkező félelmet. Egyénenként változó, hogy a tünetek mennyire kifejezettek és mekkora magasságtól kezdenek jelentkezni. A tériszony a specifikus fóbiák közé tartozik. A fóbiák olyan félelmi zavarok, amelyek bizonyos helyzetekhez vagy tárgyakhoz kötődnek. A tériszony nem ritka jelenség. Sok ember érzi úgy, hogy kimegy a lábaiból az erő, ha nagy magasságból a mélybe pillant. Egy bizonyos mértékben tartani a magasságtól az ember veleszületett tulajdonsága, ami védelmét hivatott szolgálni. Bizonyos életkortól már a kisbabákban is kialakul a szakadékoktól való természetes félelem. Ezt olyan kísérletekben vizsgálták, ahol szakadék fölé olyan üveglapot helyeztek, amelyen veszélytelenül átkelhettek volna, ám a kisgyerekek vonakodtak átmenni a szakadék fölött. A magasságtól való normális mértékű félelem tehát a túlélésünket szolgálja. Néhány embernél azonban a félelem olyan méreteket ölt, hogy képtelenek például átmenni egy hídon, akár gyalogosan, akár járművel. Ha a félelem irracionálisan erős, és az életminőséget is rontja, akkor már kórosnak tekintendő, ilyenkor már tériszonyról, fóbiáról beszélünk.

Természetes félelem vagy kóros állapot? Hol kezdődik a tériszony?

Nagy magasságban szédülni természetes jelenség. Ha bizonyos mértékben eltávolodunk a talajtól, a szemünknek nehéz a távolban fix pontot találnia. Szemeink folyamatosan mozognak a fix pont után kutatva, picit a fejünk is meging. Mindezzel egy időben az agyunk arról kap jelzést, hogy a lábunk alatt szilárd talaj van. A szemeink és lábaink tehát mást érzékelnek. Az agyunkba érkező ellentmondásos jelek szédülést idéznek elő. A szédülés tehát a potenciális veszélyt jelzi, amely a szakadékhoz közeledve fenyeget. Azoknál, akiknek tériszonyuk van, a szédülés mellett olyan erős fizikai tünetek is jelentkeznek, mint a verejtékezés, a heves szívdobogás, és a félelmük elviselhetetlenné fokozódik.

Milyen tünetekről ismerhető fel a tériszony?

A tériszonyra jellemző az irracionális mértékű félelem a magasságtól, illetve a mélységtől. A tériszonyosok számára a talajtól való eltávolodás annyira elviselhetetlen, hogy kerülik az ilyen szituációkat. A félelmetes helyzetekben fizikai és pszichés tünetek jelentkeznek náluk. A specifikus fóbiák tipikus fizikai jelei közé tartozik többek között a légszomj, az izzadás, a remegés, a heves szívdobogás, mellkasi diszkomfortérzés, és szájszárazság. A pszichés jelek közé tartoznak a félelmetes gondolatok, amelyek akár halálfélelemig is fajulhatnak. A tériszonytól szenvedők rettegnek attól, hogy elveszítik egyensúlyukat és félnek attól, hogy lezuhanhatnak. Sokan számolnak be olyan érzésről, mintha a mélység lefelé húzná őket.

A tériszony kezelése

A specifikus fóbiák pszichoterápiával kezelhetők. A szakértők elsősorban a kognitív viselkedésterápia keretében végzett expozíciós terápiát ajánlják. Aki a tériszonyt le akarja győzni, annak le kell küzdenie félelmeit, ehhez pedig szaksegítséget kell kérnie. A pszichoterapeuta támogatása mellett a pácienst a számára félelmetes szituációnak teszik ki – tériszony esetében ezt virtuálisan szimulálhatják is. A páciens megéli, hogy félelmei nem válnak valóra és így félelme fokozatosan csökken. A szervezet ugyanis a félelmi reakciókat nem képes tartósan fenntartani. A félelmetes szituációval való ismételt találkozások révén a páciens megtanulja legyőzni a félelmét. A terapeuta megtanítja a páciensnek, hogy hogyan viselkedjen a rettegést keltő szituációban, mit tehet a pánikroham ellen, például hogy hogyan tud megnyugodni légzőgyakorlatok segítségével.

Sokan azonban nagyon sokáig várnak a segítségkéréssel, és inkább kerülik a magasságot. Az elkerülés által azonban a félelem egyre erősebb lesz. Nem egy, nagyon súlyos tériszonyban szenvedő ember képtelen a létra második fokára is felmászni, hogy például kicseréljen egy villanykörtét. Ha a félelem eluralkodik az életük felett, néhányan alkohollal, drogokkal vagy gyógyszerekkel próbálják megnyugtatni magukat. A pszichoterapeuta segítségével ki lehet lépni ebből az örvényből. Minél korábban kezdik meg a tériszony kezelését, annál nagyobb az esélye annak, hogy a páciens félelmek nélkül élhesse az életét.

 

 

pszichológus budapest, pszichológus Budapest, Budapesti pszichológus, budapesti pszichológus, pszichológus budapesten, pszichológus Budapesten, Pszichológusok Budapesten, Pszichológusok budapesten, Skultéti-Szabó Katalin pszichológus,