Skizofrénia

A skizofrénia, szkizofrénia vagy hasadásos elmezavar olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek.

A skizofrénia (schizophrenia) tünetei nagyfokú változatosságot mutathatnak. A beteg időről időre különbözőképpen viselkedhet. Néha nagyon izgatott vagy zaklatott lesz, máskor egy transszerű állapotba kerülhet, megint máskor pedig mozdulatlan, válaszképtelen állapot alakulhat ki (catatonia), ám az is előfordulhat, hogy az idő nagy részében teljesen normálisan viselkedik.

A skizofrénia úgynevezett spektrumbetegség, betegségcsoport, amelynek leggyakoribb megnyilvánulási formái az akusztikus hallucinációk, paranoid vagy bizarr téveszmék, illetve dezorganizált (rendezetlen) beszéd és gondolkodás. Ezekhez gyakran társulnak jelentős szociális és foglalkozási zavarok is. A skizofrénia rendszerint fázisokban kialakuló betegség, tünetei leggyakrabban a fiatal felnőttkorban jelentkeznek (férfiak esetén 15–25 éves korban, nők esetében 25–35 éves korban jellemző), a betegek 20–40%-ánál a serdülőkor táján jelentkezhet, de kiala­kulhat későbbi életkorban is. Nők esetében kritikus a gyermekszülés és a változás kora, 40–45 éves korban ismét gyakoribb. Az egész élettartamon át tartó prevalencia körülbelül 0,3–0,7%.

Jellemzői:

• Téveszmék – nem a valóságból táplálkozó személyes hit, például paranoia (követnek valakit, összefogtak valaki ellen) vagy nagyzásos téveszme.
• Bizarr téveszmék – például valaki azt hiszi, hogy marslakók szabályozzák a gondolatait. Hallucinációk – nem létező dolgok észlelése, például képzeletbeli hangokat hallása. Inkoherencia (összerendezetlenség) – logikátlan gondolatok.
• Érzelemmentesség, vagy nem megfelelően kimutatott érzelmek. Folyamatos olyan érzés, hogy valaki figyeli.
• Munkahelyi, illetve társasági helyzetekben nem megfelelő viselkedés.
• Társasági izoláció.
• Problémák a személyes higiéniával.
• Ügyetlen, koordinálatlan mozgás.

Diagnosztizálás

Diagnosztizálásának alapja a megfigyelt viselkedés és a beteg által elmondott tapasztalatok. A személyiség szétesése néha lassan alakul ki, máskor viszont hirtelen, heves zavarodottsággal, érzelmi nyugtalansággal kezdődik. Gyakori az asszociációk felbomlása, az önmagukban értelmes, de összefüggésükben értelmetlen szavak használata. Sokszor jelentkeznek vo­natkoztatási és üldöztetési téveszmék, észlelési és koncentrációs zavarok, (elsősorban akusztikus) hallucinációk, bizarr motoros aktivitások. Az érzelmi eltompulás mögött belső nyugtalanság feszül, amely olykor dührohamok formájában tör a felszínre. A tünetek sok lehetséges kombinációja következtében vitatott, hogy a diagnózis egy rendellenességet vagy több, nem összefüggő szindrómát takar-e.

Megfigyelések szerint a genetikai tényezők, a gyermekkori környezeti tényezők (családi stresszek, traumák), neurobiológiai változások, valamint pszichológiai és szociális folyamatok fontos hozzájáruló tényezők, néhány rekreációs vagy receptre kapható gyógyszer előidézheti vagy súlyosbíthatja a tüneteket. Vannak, akik nyugtatókat, antidepresszánsokat vagy ún. rekreációs szereket szednek abból a célból, hogy elnyomják a nemkívánatos érzelmeiket, amelyek esetleg a skizofrénia első tünetei lehetnek.

A ma legelterjedtebb nézet szerint a skizofrénia etiológiája a stresszvulnerabilitás modelljével írható le, amely szerint az egyének különböző mértékben sérülékenyek a skizofréniával szemben. A sérülékenységet biológiai, szociális és pszichológiai faktorok kombinációja határozza meg. A betegség kialakulásának feltétele a környezeti stressz, és ha a sérülékenység kifejezett, akkor relatíve kis mértékű stressz is kiválthatja. Az elmúlt évek kutatásai igyekeztek a különféle vulnerabilitási tényezőket meghatározni. A biológiai vulnerabilitási faktorok közé tartozik az agy strukturális, funkcionális és biokémiai diszfunkciója. A jelenlegi kutatások a neurobiológia szerepére koncentrálnak, jóllehet eddig nem találtak körülírt szervi okot.

A kezelés alapja olyan antipszichotikus gyógyszer, amely főként a dopamin (és néha a szerotonin) receptorok aktivitását csökkenti. A pszichoterápia, valamint a szakmai és szociális rehabilitáció szintén fontos része a kezelésnek. Súlyosabb esetekben – ahol a beteg önmagára és másokra is veszélyes lehet – a kényszerű kórházi gondozás is szükséges lehet, bár manapság a kórházi tartózkodás rövidebb és kevésbé gyakori, mint régebben.

A skizofrénia ún. negatív tünetei

Az úgynevezett negatív tünetek kialakulhatnak a betegség korai szakaszában, amikor a beteg még nem is gondol arra, hogy esetleg kezelésre szorul. Azért hívják ezeket a tüneteket negatívnak, mert egy viselkedésminta vagy személyiségjegy elvesztését fedik. A negatív tünetek általában a funkcióképesség lassú romlásával egyidejűleg jelentkeznek, a társasági működés folyamatos romlásával párhuzamosan jelentkeznek. Az alábbi tüneteket értjük ide: eltompult érzelmek (az érzelmek csökkent kifejezése); nem megfelelő érzelmek (nevetés, miközben rémisztő képekről beszél); a beszéd megváltozása (egyhangú, monoton beszédhang).

A skizofrénia ún. pozitív tünetei

A pozitív tünetek közé tartoznak a hallucinációk és az úgynevezett delúziók (téves eszmék). Azért hívják ezeket pozitívnak, mert olyan viselkedésmintát takarnak, amelyek hozzáadódtak a korábbi személyiséghez.

Hallucinációk.

Hallucinációról beszélünk, ha valaki nem létező dolgokat érzékel. A skizofréniában leggyakrabban észlelt hallucináció a hangok hallása. A beteg lehet, hogy párbeszédet folytat más által nem hallható hangokkal, de az is lehet, hogy úgy érzi, hogy ezek a hangok utasításokat adnak neki, azzal kapcsolatosan, hogy mit tegyen. A hallucináció akár más emberek sérüléséhez is vezethet. Delúziók (téves eszmék). Téves eszmének nevezzük azokat a nagyon szilárd, személyes gondolatokat, amelyeknek nincsen semmiféle valóságalapja. A skizofrénia leggyakoribb altípusa a paranoid schizophrenia, amelyben a beteg irracionálisan azt hiszi, hogy mások üldözik, vagy összeesküvést szőnek ellene. A beteg elhiheti, hogy a televízió irányítja viselkedésüket, illetve, hogy külső erők szabályozzák gondolataikat. Kognitív (észlelési) tünetek Ezek a tünetek sokkal enyhébbek, mint a pozitív és negatív tünetek. A kognitív (észlelési) tünetek az alábbiak lehetnek: nem sikerül a bejövő információ feldolgozása; nehézzé válik odafigyelni valamire; memóriazavarok alakulnak ki.

A betegség főként az agy kognitív funkcióit támadja meg, de általában a krónikus viselkedési és érzelmi problémákhoz is hozzájárul. A skizofréniában szenvedő embereknél egyéb társbetegségek is valószínűsíthetők, beleértve a súlyos depressziót és a szorongásos zavart. A skizofréniában szenvedőknél csaknem 50% a problémás alkohol- és/vagy drogfogyasztás előfordulási valószínűsége. Gyakoriak a szociális problémák, úgymint a hosszú ideig fennálló munkanélküliség, a szegénység és a hajléktalanság. A skizofréniában szenvedő emberek átlagos várható élettartama 12–15 évvel rövidebb, mint azoké, akik nem szenvednek ebben a betegségben; ez a gyakoribb testi egészségi problémák és a magasabb öngyilkossági arány (körülbelül 10%) következménye.

Kábítószer és skizofrénia

Az élvezeti szerek használata bár nem a skizofrénia egyik jellegzetes tünete, azonban mégis nagyobb gyakorisággal fordul elő schizophren betegek körében, mint egyébként. A nikotin nagyon gyakran használt élvezeti szer, kb. a schizophren betegek 75-90 százaléka dohányzik, szemben az általános populációban észlelhető egynegyedes aránnyal. A nikotin sajnos zavarhatja a skizofrénia kezelésére használt gyógyszerek hatásait is. Néhány egyéb kábítószer továbbá (többek között az amfetamin, a kokain és a marihuána) ronthatja a betegség tüneteit.

A skizofrénia elnevezés a görög eredetű szkhizein (σχίζειν), „hasadás” és phrén, phren- (φρήν, φρεν-), „elme” szavakból ered, a kifejezést az svájci Eugen Bleuler pszichiáter alkotta 1911-ben. A skizofrénia nem jelent „tudathasadást” vagy „többszörös személyiségzavart” (ezeket manapság disszociatív személyiségzavarnak is nevezik), és gyakran össze is keverik a két betegséget. A kifejezés a betegség jellegzetes megjelenési formájának következtében inkább azt jelenti, hogy „hasadt a szellemi funkció”.

www.skultetiszabo.hu

Budapesti pszichológus, pszichológus budapest, pszichológus Budapest,