Kanner-szindróma

pszichologus budapest Kanner-szindróma

Kanner-szindróma

A Kanner-szindróma, olyan kisgyermekkori autizmus, amely már 3 éves kor előtt megfigyelhető, és súlyosan érintheti a gyermek beszédképességét. A Kanner-szindróma az autizmus klasszikus erős formája. Maga az autizmus “az agyi működést átható, egész életen át tartó és fogyatékossághoz vezető szociális, kommunikációs és kognitív zavar”.

Kanner-szindróma, avagy kisgyermekkori autizmus egy diagnosztikai kategória, ami nem szerepel a DSM-IV-ben, de még mindig használják. Neurobiológiai, pervazív fejlődési zavar, az autizmus klasszikus erős formája. A rendellenességhez 75-ös IQ alatt társulnak az alábbi tünetek: a gyermekeknél már 3 éves kor előtt megfigyelhető a társaikhoz képesti visszamaradás a kommunikációban, a szociális viselkedésben és a rugalmas gondolkodásban. Az érintett gyermekek sokszor nem tanulnak meg beszélni; egyes vélemények szerint a beszélő autisták nem Kanner-szindrómások. Leo Kanner amerikai gyermekorvos írta le először 1943-ban.

Az autizmus sokszor megfoghatatlan jelenség. Számos nehézséget, de legalább ugyanennyi csodát rejt magában. Több fajtája létezik, különböző mértékű sérülésekkel és tünetekkel, három alapvető tényezőben azonban mindegyik megegyezik. A sérülések a szociális képességek, a kommunikáció, valamint az elvont gondolkodás terén jelennek meg minden esetben.

 

A két állapot között felfedezhető különbségek:

Kanner-féle autizmus (early infantile autism)
1. már az első hónapokban egyértelművé válik,
2. előbb kezd el a gyermek járni, mint beszélni,
3. megkésett beszédfejlődés, mutizmus, echolália, kis szókincs, valamint a kommunikációs szándék hiánya jellemző,
4. gyenge szemkontaktus, mivel a gyermek számára másik személy nem létezik, a saját világában él,
5. nagyon gyenge szociális és alkalmazkodó képesség.

A DSM IV-ben és ICD 10-ben csak az autisztikus zavar illetve Asperger-szindróma szerepel.

Tünetei

 

Gyakoriak az alvászavarok, a fóbiák, az evészavarok, dühkitörések, autoagresszió.

Egyes esetekben már az első hónapokban a megszokottól eltérően fejlődnek. Máskor csak a második vagy a harmadik életévben jelentkeznek a tünetek. Ekkor a már meglevő szociális és kommunikációs képességek is károsodhatnak.

Az egyik jellegzetesség az elzárkózás, az autisztikus magány. Egyes autisták alig képesek személyekkel kapcsolatba lépni; sokkal nagyobb örömet jelent számukra a tárgyakkal való foglalkozás, mint az azonos korúak társasága. Mások keresik a kapcsolatot, de szociális viselkedésük zavartsága miatt nem értik meg őket.

Az állandósághoz való ragaszkodás fontos kapaszkodót jelent a nehezen megjósolható változások világában. Az autisták akár be is pánikolhatnak, ha valami nem a megszokott módon zajlik.

A két leggyakrabban előforduló állapot a Kanner-féle autizmus és az Asperger szindróma. A megkülönböztetés nehéz, ugyanis sok hasonló tünetet hordoznak magukban.

– gyakoribb az előfordulási arány a fiúk, mint a lányok esetében (4:1),
– jellemző a szociális elszigetelődés, az én központúság,
– sérül a nyelv használata (egyoldalú beszélgetések, hibás névmás használat, állandó mesélés és kérdezés, új szavak megalkotása),
– felfedezhető a nem verbális kommunikáció sérülése (szemkontaktus, gesztusok, arcmimika furcsaságai, különös hangsúlyozás),
– kimarad a játék a fejlődésben, valamint sérül az imagináció,
– jellemző az azonoshoz való ragaszkodás,
– az érzékelés területén megfigyelhető a túlérzékenység, amely akár hiper-, vagy hiposzenzitivitásban is megjelenhet,
– hiányzik a nagymozgások harmóniája, ellenben nagyfokú kézügyesség jellemzi őket,
– előfordulhat ön- vagy mások felé irányuló agresszió, tárgyak rongálása, nyugtalanság,
– gyakoriak a különleges képességek, a nagyon jó memória, jellemzően a számok világában.

Ahhoz, hogy valakit Kanner-szindrómásnak tekintsenek, a következőknek kell fennállniuk:

  • a kétirányú szociális interakciók kvalitatív zavara
  • a kommunikáció kvalitatív zavara
  • beszűkült érdeklődés és sztereotípiák
  • a zavarok a harmadik életév előtt jelennek meg

A gyereknek mind fejlődése, mind érzékelése, kommunikációja és szociális viselkedése zavart szenved.

Kommunikáció

A legtöbb, régebben Kanner-szindrómásnak tekintett autista beszéde jellegzetesen zavart. Ilyenek a monoton hangon való beszélés, az echolália, és a nyelv szó szerint vétele. Leginkább a nyelv használata sérül; a nyelvtan, a szemantika és az artikuláció kevésbé érintett. Körülbelül a felük néma. A diagnózis nem egyértelmű, mert vannak, akik a beszélő autistákat nem tekintik Kanner-szindrómásnak még akkor sem, ha súlyosan autisták. Az autisták kommunikációjában sokat segíthet például az írásbeli kommunikáció, a rajzolás és a festés. A beszédfélelmen segíthet a hangfelvételek visszajátszása és a számítógép használata.

Okai

A különböző kutatások arra utalnak, hogy az autizmusnak genetikai okai vannak. A jelek arra utalnak, hogy több gén együttes hatásának eredménye. Az autizmushoz vezető köztes folyamatok közelebbről nem ismertek. A szakértők egyetértenek abban, hogy a korábbi frizsideranya elmélete nem állja meg a helyét.

Következményei

Az autizmus súlyos formája zavart okoz az észlelésben és a kommunikációban. Az autisztikus magány megnehezíti a szociális kapcsolatok létrejöttét és a beilleszkedést a családba és az iskolába. A szociális szabályok megfelelő alkalmazására való képtelensége sok stresszt okoz. A Kanner-szindrómás gyerek nevelése nehéz, és a gyerek sokszor felnőttként is képtelen lesz az önálló életre.

 

 

 

klinika, pszichológus, depresszió, pánikbetegség, pszichológia, pánikroham, pszichiáter, alvászavar, autogén tréning, szorongás,
pszichológus budapest árak, pszichológus budapest olcsó, pszichológus budapest szorongás, pszichológus budapest 13. kerület