Tudathasadás

pszichologus-budapest-tudathasadas

A tudathasadás egy pontatlan, köznapi kifejezés, melyet egyaránt használnak a skizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (többszörös személyiség) tünetegyüttesének jelölésére.

A multiplex személyiségzavart gyakran összekeverik a skizofréniával, vagy a tudathasadás formáival. Voltaképpen a multiplex személyiség is egyfajta tudathasadás, ha ezt szó szerint értjük. Ennek a zavarnak több elnevezést is adtak, a legegyszerűbb és legtalálóbb a többszemélyűség, de a multiplex személyiségzavar szakszerűbb elnevezés. A betegség velejárója, tünete a fejfájás, az emlékezetkiesés. Ez a zavar nagyon ritkán gyógyítható gyógyszerek segítségével, inkább csak elnyomják a nem kívánt személyiségeket. Általában az összes személyiséget pszichológiai kezelésekkel összeolvaszthatják. A kezelés hosszú és bonyolult, a személyiségek nem mindig egyesíthetők; ekkor harmonikus kapcsolatot igyekeznek elérni.

A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kiváltó oka mind a mai napig ismeretlen: öröklődés, idegfejlődési zavarok és környezeti hatások játszhatnak szerepet kialakulásában. A betegség jellemzően a serdülőkor és 30 éves kor között alakul ki.
A betegek többségénél, hetvenöt százalékánál, már kamaszkorban jelentkeznek a skizofrénia jelei. A betegség gyakorisága férfiaknál és nőknél egyaránt egy százalék körüli, a férfiaknál általában fiatalabb életkorban jelentkezik először. Általában a beteg egész életét végigkíséri, bár gyógyszeresen jól kezelhető. A tünetek felismerése nagyon nehéz: a betegség a gondolkodás, az észlelés és az érzelmi reakciók jellegzetes megváltozásával jár, így az egész személyiség „átváltozását” vonja maga után, ami súlyos hatással van az érintett alkalmazkodóképességére, társas kapcsolataira.

A betegek gyakran meghökkentő, váratlan cselekedetekkel reagálnak a külvilág ingereire, így a társadalom jelentős részét elzárkózásra késztetik. E betegséget sok irodalmi mű feldolgozta már, ezek közül az egyik leghitelesebb ábrázolást az Egy csodálatos elme című filmben tekinthetjük meg. A skizofrénia mint elnevezés görög gyökerekre nyúlik vissza, a szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik, azonban a hasadás nem a személyiség „többszöröződésére”, hanem a gondolatok, érzések és cselekedetek között fennálló diszharmóniára, az összhang felbomlására vonatkozik.

A skizofréniát tünetei és lefolyása alapján több altípusba sorolja a szakirodalom. A paranoid skizofréniát főként a téveszmék, a hanghallucinációk, a viselkedési rendellenességek jellemzik, de gyógyszeresen általában jól kezelhető. A hebefréniás vagy szétesett skizofréniában felbomlik a beszéd és a viselkedés, a beteget a sivár érzelmi élet, a gondolkodási zavarok jellemzik. A differenciálatlan skizofréniát komplex tünetegyüttes jellemzi: téveszmék, hallucinációk, gondolkodási zavarok és „abnormális” viselkedés. A katatón skizofréniában a testi, pszichomotorikus tünetek a meghatározók, a mozdulatlanság vagy éppen a szélsőséges mozgások kivitelezése. A skizofrénia szimplex formában a szintek csaknem észrevétlenül alakulnak ki és idült skizofréniába torkollanak.
A diagnózis felállítása a tünetek sokfélesége és a betegség különböző lefolyása alapján nem egyszerű feladat. A biztos véleményhez legalább fél éven át meg kell figyelni a beteget. Egyértelműen skizofréniáról van szó, ha a gondolkodás zavarai, a külső erők általi irányítottság, érzékcsalódások, hallucinációk, téveszmék közül valamelyik határozottan, vagy legalább kettő részben megmutatkozik, illetve a további tünetekből is legalább kettő jellemző, valamint, hogy a tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak. A diagnózis felállításának alapja ezért a beteg megfigyelése és a tünetek időtartamának és súlyosságának értékelése.

Miután skizofréniaszerű tüneteket egyéb belgyógyászati, ideggyógyászati betegségek, nem skizofrén érzelemzavarok, gyógyszerhatások, kábítószer, alkoholos állapotok is okozhatnak, a gyanús beteget teljes körű kivizsgálásban részesítik, amelyhez többek között fizikális, neurológiai (szemmozgás, mozgászavarok, beszéd vizsgálata), vérkép-, EEG-, EKG-, CT-vizsgálat tartozik. Ezek a vizsgálatok annál inkább lényegesek, mert az idült skizofrén betegeknél gyakoriak az egyéb belső szervi megbetegedések is, amelyeket ugyancsak kezelni kell. A neuropszichológiai vizsgálatokkal, tesztekkel jellegzetes figyelemzavarokat, egyéb gondolkodást érintő rendellenességeket lehet kimutatni. Amilyen sokféle formája van a skizofréniának, olyan különböző lehet a betegség prognózisa is. A skizofréniához gyakran társul alkoholizmus, dohányzás és öngyilkossági hajlam. A betegek tizenöt-húsz százalékánál ez a közvetlen halálok.

Ha a betegek megkapják a megfelelő gyógyszeres kezelést és szociális gondoskodást, nagyobb az esélyük, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. A visszaesések megakadályozása érdekében a betegek többségének folyamatos gyógyszeres kezelésre van szüksége, ami egyúttal rendszeres orvos-beteg kapcsolatot is megkövetel. A kezelés sikertelenségének egyik fő oka a beteg részéről a terápiás együttműködésre való készség hiánya. Ha a skizofrén beteg elutasítja a gyógyszer szedését, akkor állapotában az esetek nagy százalékában romlás következik be, ami óhatatlanul a beteg visszaesését jelentheti.

A gyógyszeres kezelés elhagyásának időtartamával arányosan növekszik a visszaesés rizikója. A visszaesés következménye pedig nemcsak a családi és gondozói terhek növekedését, hanem a kórházi, egészségügyi források mind nagyobb mértékű igénybevételét is jelenti.

www.skultetiszabo.huhttp://www.skultetiszabo.hu

Budapesti pszichológus, pszichológus budapest, pszichológus Budapest