Tudathasadás

Tudathasadás

Tudathasadás

 

A tudathasadás egy pontatlan, köznapi kifejezés, melyet egyaránt használnak a skizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (többszörös személyiség) tünetegyüttesének jelölésére.

A multiplex személyiségzavart gyakran összekeverik a skizofréniával, vagy a tudathasadás formáival. Voltaképpen a multiplex személyiség is egyfajta tudathasadás, ha ezt szó szerint értjük. Ennek a zavarnak több elnevezést is adtak, a legegyszerűbb és legtalálóbb a többszemélyűség, de a multiplex személyiségzavar szakszerűbb elnevezés. A betegség velejárója, tünete a fejfájás, az emlékezetkiesés. Ez a zavar nagyon ritkán gyógyítható gyógyszerek segítségével, inkább csak elnyomják a nem kívánt személyiségeket. Általában az összes személyiséget pszichológiai kezelésekkel összeolvaszthatják. A kezelés hosszú és bonyolult, a személyiségek nem mindig egyesíthetők; ekkor harmonikus kapcsolatot igyekeznek elérni.

A tudathasadás (skizofrénia) súlyos, legtöbbször a pszichózis jellegzetességeit mutató elmekórtani állapot. Kiváltó oka mind a mai napig ismeretlen: öröklődés, idegfejlődési zavarok és környezeti hatások játszhatnak szerepet kialakulásában. A betegség jellemzően a serdülőkor és 30 éves kor között alakul ki.
A betegek többségénél, hetvenöt százalékánál, már kamaszkorban jelentkeznek a skizofrénia jelei. A betegség gyakorisága férfiaknál és nőknél egyaránt egy százalék körüli, a férfiaknál általában fiatalabb életkorban jelentkezik először. Általában a beteg egész életét végigkíséri, bár gyógyszeresen jól kezelhető. A tünetek felismerése nagyon nehéz: a betegség a gondolkodás, az észlelés és az érzelmi reakciók jellegzetes megváltozásával jár, így az egész személyiség „átváltozását” vonja maga után, ami súlyos hatással van az érintett alkalmazkodóképességére, társas kapcsolataira.

A betegek gyakran meghökkentő, váratlan cselekedetekkel reagálnak a külvilág ingereire, így a társadalom jelentős részét elzárkózásra késztetik. E betegséget sok irodalmi mű feldolgozta már, ezek közül az egyik leghitelesebb ábrázolást az Egy csodálatos elme című filmben tekinthetjük meg. A skizofrénia mint elnevezés görög gyökerekre nyúlik vissza, a szkhidzó (hasítani) és phrén (lélek) szavakból származik, azonban a hasadás nem a személyiség „többszöröződésére”, hanem a gondolatok, érzések és cselekedetek között fennálló diszharmóniára, az összhang felbomlására vonatkozik.

Tünetei és lefolyása

A skizofréniát tünetei és lefolyása alapján több altípusba sorolja a szakirodalom. A paranoid skizofréniát főként a téveszmék, a hanghallucinációk, a viselkedési rendellenességek jellemzik, de gyógyszeresen általában jól kezelhető. A hebefréniás vagy szétesett skizofréniában felbomlik a beszéd és a viselkedés, a beteget a sivár érzelmi élet, a gondolkodási zavarok jellemzik. A differenciálatlan skizofréniát komplex tünetegyüttes jellemzi: téveszmék, hallucinációk, gondolkodási zavarok és „abnormális” viselkedés. A katatón skizofréniában a testi, pszichomotorikus tünetek a meghatározók, a mozdulatlanság vagy éppen a szélsőséges mozgások kivitelezése. A skizofrénia szimplex formában a szintek csaknem észrevétlenül alakulnak ki és idült skizofréniába torkollanak.
A diagnózis felállítása a tünetek sokfélesége és a betegség különböző lefolyása alapján nem egyszerű feladat. A biztos véleményhez legalább fél éven át meg kell figyelni a beteget. Egyértelműen skizofréniáról van szó, ha a gondolkodás zavarai, a külső erők általi irányítottság, érzékcsalódások, hallucinációk, téveszmék közül valamelyik határozottan, vagy legalább kettő részben megmutatkozik, illetve a további tünetekből is legalább kettő jellemző, valamint, hogy a tünetek legalább egy hónapon keresztül fennállnak. A diagnózis felállításának alapja ezért a beteg megfigyelése és a tünetek időtartamának és súlyosságának értékelése.

Miután skizofréniaszerű tüneteket egyéb belgyógyászati, ideggyógyászati betegségek, nem skizofrén érzelemzavarok, gyógyszerhatások, kábítószer, alkoholos állapotok is okozhatnak, a gyanús beteget teljes körű kivizsgálásban részesítik, amelyhez többek között fizikális, neurológiai (szemmozgás, mozgászavarok, beszéd vizsgálata), vérkép-, EEG-, EKG-, CT-vizsgálat tartozik. Ezek a vizsgálatok annál inkább lényegesek, mert az idült skizofrén betegeknél gyakoriak az egyéb belső szervi megbetegedések is, amelyeket ugyancsak kezelni kell. A neuropszichológiai vizsgálatokkal, tesztekkel jellegzetes figyelemzavarokat, egyéb gondolkodást érintő rendellenességeket lehet kimutatni. Amilyen sokféle formája van a skizofréniának, olyan különböző lehet a betegség prognózisa is. A skizofréniához gyakran társul alkoholizmus, dohányzás és öngyilkossági hajlam. A betegek tizenöt-húsz százalékánál ez a közvetlen halálok.

Ha a betegek megkapják a megfelelő gyógyszeres kezelést és szociális gondoskodást, nagyobb az esélyük, hogy beilleszkedjenek a társadalomba. A visszaesések megakadályozása érdekében a betegek többségének folyamatos gyógyszeres kezelésre van szüksége, ami egyúttal rendszeres orvos-beteg kapcsolatot is megkövetel. A kezelés sikertelenségének egyik fő oka a beteg részéről a terápiás együttműködésre való készség hiánya. Ha a skizofrén beteg elutasítja a gyógyszer szedését, akkor állapotában az esetek nagy százalékában romlás következik be, ami óhatatlanul a beteg visszaesését jelentheti.

A gyógyszeres kezelés elhagyásának időtartamával arányosan növekszik a visszaesés rizikója. A visszaesés következménye pedig nemcsak a családi és gondozói terhek növekedését, hanem a kórházi, egészségügyi források mind nagyobb mértékű igénybevételét is jelenti.

www.skultetiszabo.hu 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapesti pszichológus, pszichológus budapest, pszichológus Budapest, pszichológus budapest, pszichológus Budapest, Budapesti pszichológus, pszichológus budapest, pszichológus Budapest, pszichológus budapest, pszichológus budapesten, Pszichologusok Budapesten, Skultéti-Szabó Katalin pszichológus,