Konfliktuskezelés

pszichologus_budapest_konfliktuskezelés1

A konfliktus az emberi létezés sajátja, elválaszthatatlan része. Konfliktusokkal az élet minden területén meg kell küzdeni, a magánélettől, a munkahelyen keresztül, a mindennapi létezésig. A legnyomasztóbban – nyilván – a magánéletre és a munkahelyre irányul. Konfliktusok létrejönnek tevőleges vagy passzív közreműködéssel egyaránt, azaz nem muszáj provokálni környezetünket ahhoz, hogy valakinek az útjában álljunk vagy valaki csak szimplán, antipátia alapon utasítson el bennünket. A konfliktusokat lehetséges kerülni, feloldani vagy elhárítani. Ezen módszerek elsajátításában segít a pszichológus.

Megfoganásunk pillanatától kezdve minden körülöttünk lezajló esemény rögzül bennünk. Különböző bevésődések és azokhoz tartozó jelentések raktározódtak el, melyek aktivizálódnak, ha valami ér bennünket életünk során. Ezek a rögzült állapotok óriási érzelmi hálózatot hoznak létre. Minden egyes ember másfajta érzelmi tudattal rendelkezik, így másfajta érzéseink vannak bizonyos dolgokkal kapcsolatban is, mást jelentenek ugyanazok a hatások mindenkinél. Nem csoda hát, hogy a különböző emberi világok, személyiségek és érzelmi tudatok nem értik meg egymást, és nem is érthetik meg egymást. A kommunikáció az az eszköz, mely során az emberek világai közeledhetnek egymáshoz és megérthetik egymást. Az empátia képessége is szükséges a megértéshez, ami már a magzati és a korai években a külső hatások eredményeképpen alakul ki. Már korai éveinkben is képesek vagyunk a körülettünk lévők gesztusainak, mimikáinak leutánzására. Az évek elteltével nem történik más az empátia során sem. Beleképzeljük magunkat a másik helyzetébe és együttérzünk vele, sokszor nem is tudatosan, hanem ösztönösen.

A konfliktus során saját világunk csap össze a másik ember világával, miközben érvényesíteni akarjuk akaratunkat, autonómiánk megőrzésére is törekszünk. Konfliktusaink megoldásához nyugodt körülmények között kialakított beszélgetés szükséges, melyben a másik megértésére és egymás véleményének elfogadására kell törekednünk.  Ha a felek fejlődésre, pozitív változásra törekszenek a konfliktus építheti a személyiséget és a kapcsolatot is, viszont a meg nem értettség rombol. A harmónia kialakításához sokat segíthet az, ha felvesszük a másik testhelyzetét illetve a lélegzetvétel ritmusát.

Így javíthatod meg kapcsolatod az anyukáddal!

Az interperszonális konfliktusok során különböző megoldási módok és különböző szerepek kialakítása jellemző. Egy komplementer kapcsolatban az egyik fél alárendelődik a másiknak, így a konfliktus során is az alárendelődés lesz domináns. A gyengébb fél könnyen belesimul a másik véleményébe és álláspontjába. Ez magával hozhatja a konfliktuskerülő magatartást és a ki nem mondott sérelmek eredményeképpen az elfojtott feszültség testi tünetekben nyilvánulhat meg. Ennek ellentettje a konfliktuskiélező személyiség, aki addig alakítja a szituációt, míg szimmetrikus versengő helyzetet hoz létre, amiben a győzelemre törekszik a másikkal szemben. A szimmetrikus együttműködő kapcsolatra szinkronitás és a harmónia jellemző, ahol a felek nem egymás ellen vannak, hanem egymás segítésével, kooperációjával próbálják megoldani a helyzetet.

Vitakultúránk dönti el, hogy melyik viselkedési stílust követjük: kiélezünk, elkerülünk vagy kiegyenlítjük e egy helyzetet. Kiélezés esetén versengünk egymással és a cél a győzelem a másik felett. Elkerülés esetén könnyen válhatunk szorongóvá, elraktározódnak sérelmeink, felhalmozódnak rossz érzéseink, melyek meglepetésszerűen törnek majd elő belőlünk, önmagunkat és környezetünket is meglepve. A konfliktusok osztályozása során megkülönböztethető hatalmi konfliktus, ahol a másik feletti kontrollra törekszünk, tárgyalási konfliktus, mely a munkahelyen törhet ki. A szocioemocionális konfliktusok során hitünk, önérzetünk védése kerül előtérbe, így érzelmileg túlfűtöttek lehetünk. A létrejött közeg szempontjából beszélhetünk párkapcsolati, családi illetve extrafamiliáris konfliktusokról is.

De akármilyen konfliktusról legyen is szó, a legfontosabb, hogy a másik meghallgatásával, megértő közeg kialakításával próbáljunk meg felülkerekedni egy problémán. A békét a konfliktusaink kezelésével érjük el, mert a konfliktusok megélése, az empátia és a kommunikáció jobb emberré tehet minket, ha nem csak önmagunkra, hanem a másikra is tekintettel vagyunk, illetve megérteni törekszünk az érzelmeinket is.

www.skultetiszabo.hu

Budapesti pszichológus, pszichológus budapest, pszichológus Budapest