Kapunyitási pánik

pszichologus_budapest_kapunyitási pánik

Kapunyitási pánik

A kapunyitási pánik nem betegség, nem patologikus probléma, hanem egy korszak. Az elnevezés olyanfajta szorongásra, döntésképtelenségre utal, amelyet leginkább a húszas, kora harmincas éveikben járó fiatalok tapasztalnak meg a felnőttkorba lépés átmeneti időszakában. Ezt az időszakot, a fiatal felnőttkort a pszichológia jellemzően egy lehetőségekkel teli, reményteljes, kiteljesedésről szóló, felhőtlen időszaknak tekinti. Ezzel ellentétben a mai fiatalok számára sokszor egzisztenciális szorongást jelent ez az terminus. Ebből eredően a fogalmat nem is a pszichológia alkotta meg, hanem az újságírás.

Hogyan ismerhetjük fel a kapunyitási pánik jeleit?

A kapunyitási pánik egy szójáték, utalás a kapuzárási pánik nevére. Az eredeti, angol elnevezésben, a „quarter-life crisis”-ben azonban a krízis szó szerepel, ami a veszélyre utal. A kapunyitási pániknak is ez a lényege: meg kell küzdeni,  személyes vagy szakmai harcokat is vívni kell az egzisztencia érdekében. Lényegében a “tűzkeresztség” kifejezésre hasonlít, csak az inkább a katonai pályán használatos és csupán az első megmérettetésre utal, nem a folyamatra.

Az időszak elején a fiatalokat nyomasztani kezdi, hogy tele vannak kétséggel, kérdésekkel: jó irányt választottam-e, jó döntéseket hozok; eddig megmondták, hogy mit kell csinálnom, most magamnak kell rájönnöm. Rajtam kívül mindenki tudja, mit akar, csak én nem. Vajon jó munkahelyen, párkapcsolatban vagyok, ezzel az emberrel szeretnék mindig együtt élni, összeházasodni…

A dilemmák a harmincas években kevésbé jellemzőek, hiszen ott már van valamiféle elköteleződés, gyarapodás. A kapunyitási pánik a legtöbb esetben nem akadályozza az egyetemi tanulmányokat, a szakmai gyakorlatot, az esetleges munkába lépést, bár időnként tapasztalható, hogy halogatás kapcsolódik hozzá, például jobban megküzdenek egy szakdolgozat leadásával. De ezek a kétségek jól megtartott életvezetés, jó családi, párkapcsolati helyzet mellett is ugyanúgy gyötörhetik őket. Formálódással teli, szorongó időszakról beszélünk, de ebből születik meg aztán a valódi elköteleződés mind a párkapcsolatok terén, mind szakmailag, közösségileg.

Mióta létezik kapunyitási pánik?

Ez egy XX. századi jelenség, ami főleg az életviteli átalakulásnak köszönhető. Elsősorban azért, mert ekkor keletkezett egy új életszakasz, 18 és 25 éves kor között, az egyetemisták se nem felnőtt, se nem gyerek időszaka, amikor csak készülődnek a felnőttsége. Manapság több fiatal jár egyetemre, később házasodnak, és sokkal később vállalnak gyereket. Létrejött egy extra idősáv, ami korábban, a pszichológia fejlődéselméletében nem kapott helyet.

A korábbi elméletek szerint van kamaszkor, amikor kialakul az identitás, aztán a fiatal felnőttkor, amikor kialakul az intimitás, és utána rögtön mindenki tudatosan kilép a munkaerő piacra, és kétségek nélkül dolgozik.
Korábban, az akkori társadalmi berendezkedésnek megfelelően így volt, de manapság számolnunk kell ezzel a köztes periódussal.

Mitől alakult ki?

Az Y generáció tagjai közül nagyon sokan élnek még mindig a szüleikkel, ezért gyakran mondják rájuk, hogy ők a „Pán Péter generáció”, akik soha nem akarnak felnőni. Egyfelől nagyon sok a lehetőség, másfelől nagyon erős a gazdasági kényszer és nehéz szembenézni azzal, hogy egy döntés meghozatalával mennyi egyéb más előre kiszámíthatatlan probléma zúdulhat a cselekvő fiatal nyakába. Sőt, van, amiről már biztosan lemarad egy elköteleződés miatt és soha nem változtathat rajta.

A legutóbbi kutatások szerint a 19 és 25 év közöttiek nagyon nagy többsége, 75%-a otthon él, a 21 és 29 év közöttieknek is több mint a fele még mindig a szüleivel lakik. Ez olyan képet sugároz a fiatalokról, mintha jelentős többségük önszántukból, kényelemből élne a családdal, pedig az okok lehetnek egészen triviálisak. Magas tandíj, diákhitelt vett fel, elszabadultak az albérletárak, és persze fizetetlen szakmai gyakorlaton is részt kell venni. Kapunyitási pánikról, Y generációról elsősorban a középosztály kapcsán beszélhetünk, az alsóbb osztálybeli fiataloknál az elköltözés lehetősége fel sem merülhet.

Ki segíthet?

Szülőként nehéz elviselni, hogy a gyerek nem tudja rögtön eldönteni, mit akar csinálni. Előfordulhat, hogy két-három egyetembe is belekezd, lehet, hogy külföldre megy, de ki kell próbálnia magát, ami döntő lehet. A legtöbbet a türelem számít, illetve ha biztos hátteret nyújtanak, és hagyják, hogy ez az időszak a próbálkozásról szóljon.

Versenyalapú társadalomban élünk, osztott egyetemi képzésekkel, a diákok nagyon feszített tempóban tanulnak. Nagyon kevés idő jut arra, hogy kikapcsolódjanak, tájékozódjanak, miközben rájönnek arra mi való nekik, mit akarnak az életben.

Meddig tart?

Van akinek egy életen keresztül. Belőlük lesznek a magányos csavargók. Azonban jellemzően a kapunyitási pániknak két életkori csoportja lehet. Az egyik kora húszas évek, az egyetem befejezésének, az első állás, szakma kiválasztásának ideje, a másik pedig a húszas évek végén, harmincas évek elején jelentkezik. Ilyenkor másfajta szorongás jelenik meg: annak a súlya, hogy az egész élet mókuskerék. Megcsontosodik, kialakul a kötődés a munkához, munkahelyhez valamint a párhoz. Egyik pillanatról a másikra ijesztő lehet, hogy  ez a rendszer, a helyek és a részt vevő személyek “örökké” változatlanok maradnak. A reakció hasonló a kapuzárási pánikhoz, de sokkal könnyebben feloldható, hiszen csak cselekvés és elszánás kérdése.

Mi a megoldás?

Az önismeret sokat segít, illetve ennek hiánya esetén egy jó pszichológus. A bátrabbak sorsán legtöbbet a próbálkozás lendíthet, persze ennek is megvannak a maga veszélyei. Akinek a beszűkülés jelenti a legnagyobb gondot, annak mindenképpen változtatnia kell. Inspiráció és lehetőségek ebben a korban folyamatosan érik az embereket.

A kitekintés, a megmérettetés fontos az életben mégis, a boldog személyiség ismérve, ha jól érzi magát az ember a bőrében. A digitális korszak kézenfekvő lehetősége, hogy mérjük magunkat a korosztályunkhoz a közösségi médiákon keresztül. Azonban ezek a felületek a manipulációról és képmutatásról ugyan úgy szólnak, mint a tájékoztatásról. Aki bizonytalan, az óvatosan próbálja összehasonlítani magát másokkal.

Videó a témában: Nézzük meg mit jelent a kapunyitási pánik.