Hisztrionikus személyiségzavar

young blond woman screaming,  studio shot

Hisztrionikus személyiségzavar

A személyiségzavarok között az ún. dramatikus csoportba tartozó hisztriónikus személyiségzavart leginkább a szélsőséges érzelmi megnyilvánulások, a kifejezett feltűnési vágy, a teátrális viselkedés, az állandó élmény- és újdonságkeresés jellemzi.
A hisztrionikus személyiségzavar valójában egy összetett problémacsomag, aminek a feltűnősködés és az ezzel kéz a kézben járó állandó drámázás és érzelmi hullámzás csak egy része.

Tünetei:

A hisztrionikus személyiségzavarnál minden a figyelem felkeltésének vágyából indul ki. Ha ez beteljesedik, akkor feltűnően jó a hangulatuk, szellemesek és önmagukkal ragadóak. Alapvetően ezek az emberek kifejezetten vonzó személyiséggel rendelkeznek és fantasztikus eszköztáruk van ahhoz, hogy elkápráztassanak, elbűvöljenek, “elvarázsoljanak” másokat. Ha azonban minden próbálkozásuk ellenére elvesztik az érdeklődést,  szélsőségesen drámai megnyilvánulásokhoz és erős hangulatingadozáshoz vezet.

Ez a tünet egyébként hasonló lehet a borderline személyiségzavarosokéhoz, de ott a mások iránti csodálat vagy gyűlölet hullámzása a jellemző, a hisztrionikusoknál viszont a beteg kedvének változása a saját maga felé irányuló csodálatból és annak hiányából fakad.

Viselkedés

A flörtölő, csábító magatartás szinte minden esetben velejárója a betegségnek. A hisztrionikus férfiak és nők imádnak kacérkodni, és a külső megjelenésüket is a figyelem felkeltésére használják – olyan helyzetben is, amikor ez teljesen inadekvát.

Mindez viszont csak addig terjed, amíg elérik a kívánt figyelmet és csodálatot, valós szexuális vonzalom nem kíséri ezeket a kalandokat. Sőt, ez a személyiségzavar gyakran jár együtt frigiditással, anorgazmiával, férfiak esetében impotenciával.

Amennyiben a csábítás nem válik be, felkorbácsolják az érzelmeket, drámai hatásokkal kerülnek újra a középpontba. Olyannyira félnek attól, hogy elvesztik a rájuk irányuló figyelmet, hogy akár mesterségesen is előidéznek krízishelyzeteket, amelyeket teátrálisan adnak elő. Mindezt csak azért, hogy a közönség oltalmazó ösztöneire hassanak. A túlzások egyébként a kapcsolatok megélésében is jelentkeznek náluk, hiszen jellemzően sokkal intimebbnek élik meg a kapcsolataikat, mint amilyenek valójában.

A betegségben szenvedők  nem tűrik a kritikát. Az ilyen megnyilvánulásokat legtöbbször kizárják a tudatukból vagy “átírják” magukban a valóságot.

Lefolyása:

A személyiségzavar a személyiség szerkezetének és a magatartás megnyilvánulásának zavara, melyek állandóak és hosszan tartóak. A személyiségzavar nem közvetlenül betegség, károsodás vagy agysérülés, valamint pszichiátriai betegség következménye. A személyiségzavarból adódó problémák főleg az érzelmi életet, az indulatok kontrollját érintik. Az egyénnek önmagához és másokhoz való viszonya kiegyensúlyozatlan, állandó feszültségeket hordoz. A személyiség egészét érintik, átható nehézségeket okozva a szociális, a munkahelyi és a magánéletbeli alkalmazkodásban. Az ilyen egyén többnyire nincs belátással saját magatartását illetően, ezért általában segítséget sem igényel, ill azt nehezen fogadja el. A személyiségzavarok kialakulása a serdülőkorra tehető és fiatal felnőttkortól állapítható meg. Előfordulása a népesség körében 5-15 % körülire tehető, ami a pszichiátriai betegek körében jóval magasabb.

Hisztriónikus személyiségű beteget a dramatizáció, az újdonság és az élménykeresés vezérli az életben, jellemzően énközpontúsággal. Viselkedése teátrális, érzelmei eltúlzottak, érzelmi élete felszínes és labilis, a környezete és mások által könnyen befolyásolható. Szüksége van a külső megerősítésre, dicséretre, a figyelem középpontjában akar lenni és ezeket ki is kiprovokálja a környezetétől. Magatartása, megjelenése kihívó, a nők gyakran feltünően öltözködnek, viselkedésük csábító. Szexuálisan provokatív viselkedése gyakran párosul frigiditással. Tartós kötődésre, mélyebb érzésekre képtelenek, másokra nem tud figyelemmel lenni. Szociális kapcsolataiban jellemző a manipulatív viselkedés, szükségleteinek elérése céljából. Dührohamaival, érzelmi megnyilvánulásaival, demonstratív öngyilkossági kísérleteivel zsarolja és kimeríti környezetét.

A személyiségzavar diagnózisának felállításához általában többszöri, részletes pszichiátriai vizsgálat, az életvezetés elemzése,valamint heteroanamnézis felvétele is szükséges.

A személyiségzavarokat differenciáldiagnosztikai szempontból el kell különíteni más pszichiátriai betegségektől, különösen az alkoholizmustól és egyéb szenvedélybetegségektől, valamint az affektív zavaroktól.

 

 

 

 

 

 

pszichológus budapest, pszichológus Budapest, Budapesti pszichológus, budapesti pszichológus, pszichológus budapesten, pszichológus Budapesten, Pszichológusok Budapesten, Pszichológusok budapesten, Skultéti-Szabó Katalin pszichológus, Skultéti-Szabó Katalin szexológus