Anorexia

Pszichologusok_Budapesten_anorexia

Az anorexia tulajdonképpen az evészavar súlyosabb formája, ilyenkor már jól láthatók az éhezés külső jegyei. Az anorexia nervosa látszólag ártalmatlan problémának tűnhet, azonban statisztikai halálozási aránya tíz éven belül az érintettek 8%-a. Az evészavaros folyton kövérnek, elhízottnak aránytalannak, visszataszítónak látja magát. Az evészavar jellemzője, hogy a beteg nem hajlandó étkezni vagy evés után hánytatja magát, amivel akadályozza a táplálék felszívódását. Az evészavar gyakorlatilag önkéntes éhezés, mely rohamos súlyvesztéshez és fizikai torzuláshoz vezet (kóros soványság, legyengülés). Az evészavar fokozódásával a beteg hozzászokik a táplálék elutasításához és idővel valóban  képtelenné válik étkezni, gyomra összeszűkül, leszokik az evésről. Súlyosabb esetben annyira legyengül, hogy az ágyat sem képes elhagyni, sőt már étkezni is képtelen. Ilyenkor csak is kórházi infúziós táplálással lehet életben tartani.
Az evészavar vagy anorexia látszólag ártalmatlan problémának tűnhet, azonban statisztikai halálozási aránya tíz éven belül az érintettek 8%-a, ezzel az egyik leghalálosabb, legnehezebben gyógyítható pszichológiai probléma. Elsősorban fiatal, jó anyagi körülmények között élő nők betegsége, miközben a férfiak mintegy tízszer ritkábban küzdenek vele. Fajtái Anorexia nervosa és a Bulimia nervosa, Ortorexia, manapság az evészavar inverz anorexiában is megnyilvánul.  Az anorexia tüneteinek (önhánytatás, éhezés) jelentkezése esetén, azonnal forduljon pszichológushoz.

Az anorexia nervosa elnevezés valójában megtévesztő, mert szó szerint idegi eredetű étvágytalanságot jelent, noha a betegek – noha kórosan soványak – valójában nem vesztik el az étvágyukat. Az anorexia nervosa szórványos leírásai – művészekről, böjtölő szerzetesekről – már évszázadokkal korábban előfordulnak. Gull már 1873-ban leírta az anorexia hysterica kórképet, mely mára anorexia nervosa néven ismert. Kezdetben kizárólag a kórkép szervi hátterének vizsgálata állt előtérben, a tudomány mai állása szerint azonban az anorexia genetikailag is megalapozott betegség, de a kórkép hátterében elsősorban pszichológiai tényezők játszanak szerepet. A genetikai háttérre utaló adat, hogy az egypetéjű ikrek között a probléma együttes előfordulásának akár 50 százalék is lehet a valószínűsége, de az adatok értékelésekor mérlegelendő a közös környezeti hatások (azonos családi háttér és nevelés) szerepe.

Az anorexiás panaszok a serdülőkorral jelenhetnek meg, leggyakrabban 13-18 éves korban kezdődik, nőknél előfordulása tízszer gyakoribb. A vezető tünet egyfajta “súlyfóbia”, félelem az elhízástól. Ebben korunk szépségideálja, a média és a divat szerepe vitathatatlan. Döntően napjainkban is csontsovány modelleket látni a kifutókon, továbbra is a sovány alkat az irigyelt forma, követendő minta elsősorban a fiatal nők, lányok számára. Az anorexia gyakran tudatosan megkezdett fogyókúrával indul, melyet az egyén “nem tud abbahagyni”. A fogyókúra ötlete egyébként, gyakran a családtagok, barátok megjegyzéseinek hatására születik meg. Tinédzserek között, gyakran komoly fogyókúrás szövetségek alakulnak, szinte fogyókúra-járvány tör ki. A lányok abban versengenek, ki tudott jobban fogyni, tippeket, módszereket cserélnek, biztatják, támogatják egymást. Sajnos interneten is viszonylag könnyen találhatnak kapcsolódó, támogató oldalakat. A beteg elkezd válogatni az ételek között, és egyre több, általa károsnak vélt étel, ételcsoport fogyasztását hagyja abba. A fokozódó bajt szerencsés esetben, előbb-utóbb észleli a beteg környezete (“Olyan sovány vagy kislányom, eszel eleget?”), de a folyamat megállítására tett erőfeszítéseik gyakran csak újabb feszültségek, konfliktusok forrásává válnak. Így végül a beteg előbb elkerüli, végül teljesen felhagy a közös családi étkezésekkel, és csak maga eszik ezt-azt.

Anorexia: testi leépülés és lelki zavarok

Sissi és az anorexia Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a táplálkozászavarok nem csak a mai modellek betegsége. A XIX. század egyik legendás szépsége, Erzsébet királynő (Sissi) is hasonló tünetekkel küzdött: 170 centi feletti testmagasságához mindössze 50 centis derékbőség párosult. Tüneteire legyen példa egyik udvarhölgye, Festetics Mária grófnő korabeli nyelvezetű levele, melyben, mint mindig, ezúttal is írt Őfelsége állapotáról “kolléganőjének”, Ferenczy Idának: “Ő felsége mondom neked uj néz ki – hogy az embernek fáj a szíve. Persze a “cura” is – de gondolt a rögeszmét hogy hízik. Hát érted hogy ilyen curával lehetetlen jól kinézni és hidd el – ha nem kérném annyit – mint tészem – azt hiszem már éhen hált volna meg!! Keveset aludni – sokat járni – vaddon izzadni – nem enni – fürödni – inni – rémítő.” Ennek az életmódnak a hatására a testsúly gyorsan csökken, a betegség diagnosztizálásakor előfordul a 30-40 százalékos mértékű súlyvesztés. A testi leépülés életveszélyes állapotba sodorhatja a beteget, aki akár már járni sem tud, de még mindig az elhízástól retteg. Jellemző a fokozódó szőrnövekedés, és a nők menstruációs ciklusainak felborulása, majd a vérzések elmaradása, melyek a hormonháztartás fokozódó zavarára utalnak. A testi leépülést egyéb, pszichés tünetek kísérik. Gyakran társul a folyamat depresszióval, hangulati labilitással, igen kifejezett szorongásos tünetekkel. Sajnos a pszichés folyamatok részeként a betegségbelátás képessége is megszűnik, ez késlelteti a beteg orvoshoz kerülését, és nagyban nehezíti gyógyítását. Jellemzően a betegeknek testkép zavaruk van, azaz akkor is kövérnek látják magukat, mikor valójában már csontsoványak. Ugyanakkor a többi ember testsúlyát, alkatát jól ítélik meg. A testsúly csökkentésére az ételek megvonásán túl, megerőltető sportokat, hashajtást, vízhajtást is végezhetnek. Az anorexiás kórtörténet tünetei változhatnak az idő előrehaladtával, és bulimiás állapotba mehetnek át, vagy a két kórállapot akár váltakozva is jelentkezhetnek.

Mit lehet tenni anorexia esetén?

Az anorexia kezelése összetett, igen nehéz, hosszadalmas folyamat. Még ma is viszonylag magas a halálozás aránya, 20 éves fennállás esetén 15-20 százalék! A súlyosan leromlott testi állapotú (30 kg alatti súly) beteget mindenképpen kórházban kell kezelni, az intravénás tápláláson, életfunkciók monitorozásán túl, már ekkor meg kell kezdeni az érdemi terápiát.

www.skultetiszabo.hu

Budapesti pszichológus, pszichológus budapest, pszichológus Budapest